2008 Portugália - Portugal

2 fantasztikus hetet tölthettünk Portugáliában 2008 nyarán egy kedves kollégám, Philippe Morin jóvoltából. Volt olyan kedves, hogy meghívott és szinte mindennel ellátott minket, ami jelentette, hogy megszállhattunk lisszaboni lakásukban, etettek-itattak, megkaptuk egy hétre az Atlanti óceán partján lévő hétvégi házukat, persze nem felejtették el a hűtőszekrényt roskadásig megtölteni, és emellé még egy kocsit is kaptunk használatra szinte az egész két hétre. Azt hiszem ilyen vendéglátóról álmodik mindenki. Szerencsére még volt jó pár Lufthansa pontom és a TAP portugál légitársaság egy brancsban van a Lufival így felhasználhattam a pontjaimat az egész családnak a Budapest-Lisszabon járatra és vissza is. Az is jó volt, hogy a TAP-nak volt/van közvetlen járata a két város között.
Az odaút nem volt minden esemény nélkül való. Szerencsére a gép rendben volt, viszont nagyobbik fiam nem annyira. Kisebb hőemelkedése volt már induláskor de sajnos valószínű a repülő légkondícionálójának a hatására felment a láza egészena a 39 celsius körüli magasságba. Volt ugyan nálunk lázcsillapító de nem sokat segített. Még szerencse, hogy a 150 fős gépen jó ha 30-40 utas volt és így ki tudtunk alakítani neki fekvőhelyet 3 ülés karfáinak lehajtása által. Mivel csak nem akart a láza lemenni egy idő után már 2-3 utaskisérő is nekünk hordta kiló számra a jeget hűteni, kezére, lábára, homlokára. Végül is közel 4 órai út után megérkeztünk Lisszabonba. Szerencsére kissé enyhült a láza így nem mentünk mindjárt orvoshoz mert volt nálunk antibiotikum mely másnapra egy kicsit rendbe hozta. Persze még nagy városnézésre nem mentünk csak a környező bevásárló központot látogattuk meg. Hála Istennek 3. napra egészen rendbe jött. Ekkor indultunk vendéglátóinkkal a kb 150 km-re lévő Beach House-ba. Itt a hétvégét együtt töltöttük velük, a környék szebb helyeit bejártuk, majd pedig egész hetet ott töltöttük, míg ők visszatértek Lisszabonba. Csillagtúra szerűen jártuk be a környéket meg a kicsit távolabbi helyeket is. Nagyjából egy 100 km-es sugarú körben portyáztunk. Volt városnézés, tengerpart egy kis fürdés. Hát az óceán bizony nem a legalkalmasabb pancsizni. 2-3 méters hullámok, 18 celsius fokos víz, viszont remek a homok. A beach house mellet volt egy kis lagúna ahol viszont kellemes 22 fok körüli volt a víz és hullámok sem tudtak bejönni. Kagylászni is remek volt. Néhány hely amit felkerestünk:

https://skydrive.live.com/redir.aspx?cid=504edd45be0aeee5&resid=504EDD45BE0AEEE5!5771&parid=504EDD45BE0AEEE5!4672&authkey=!ADzd2br5u3w4wr4

Alcobasar, csodálatos katedrálisa és apátsága van.

Leiria, kellemes városka, régi várrommal és közvetlen mellette a Euro 2002-re épült modern focistadionnal ahova beengedtek körülnézni.

Nazaré, talán a Portugál Monaco remek beach-el és rengeteg hotellel étteremmel.

Obidos ami talán a 14-15 századból maradt it majdnem érintetlenül az egész városkát körbeölelő középkori várfallal ami 1 óra alatt teljesen körbejárható, 3-4 méter magasan.

Caldes, fantasztikus büdös halpiacával és híres kerámia (azulejo) múzeumával.

Tengerre is száltunk és elmentünk a csak 10-15 állandó lakossal rendelkező Berlenga szigetére ami kb 50 km-re van a parttól. Híres még milliónyi sirályáról melyek néha támadólag is fellépnek (tapasztaltam), és több százéves börtönéről.

Visszatérve Lisszabonba 4 napunk volt, hogy bejárjuk Lisszabont és a környéket. Egy napot töltöttünk Alfama zegzugos utcáit járva.

Majd egy nap következett Belem-ben ami Lisszabon része de egy kicsit kivül esik a városközponton. Itt található a híres torony mely az öböl partján áll és a királyi palota és katedrális.

Egy napot töltöttünk még az Expo-ra épült oceánárium-ban ami a világ egyik legnagyobb akváriuma. Ja, és még meglátogattuk a Benfica és a Sporting Lisboa stadionjait is legalábbis kivülről. Természetesen a repülőn derült ki, hogy egyik fiam világéletében Benfica drukker volt a másik pedig Sporting-os.

Egy egynapos kirándulást tettünk még Lisszabon és az óceán part közti területen is felkeresve a régi királyi rezidenciát Sintrában, elmentünk a kontinens legnyugatibb pontjára Cabo da Roca-ba, az óceán partjára és átkeltünk az új lisszaboni hídon és felmentünk az óriási rioi Krisztus szobor mására. És autóval elsuhantunk a híres kaszinó előtt is Estoril-ban és megemlékeztünk 2 mp erejéig a város híres magyar lakójáról. Aki nem tudja ki az, járjon utána! :-)

We had the privilage to spend 2 fantastic weeks in Portugal thanks to my kind colleague there, Philippe Morin and his family. They were so kind to invite us, they provided everything we needed, including accomodation in Lisbon, food, drink, a beach house at the shore of the Atlantic for 1 week, even the fridge was uploaded with all sorts of food and drinks and they did not even forget to give us a car for 2 weeks!! :) I think such hosts is the dream of all travellers. Luckily I still had enough points with Lufthansa's frequent flyer program and the TAP Portugese airline is together with Lufthansa, so we could go directly from Budapest to Lisbon with TAP.

The flight was not without any issues. Luckily the plane was all right however my bigger son was not. He already had a bit of fever before we got on board but once the the plane took off his fever went higher and higher most likely due to the air condition on the plane. His temperature reached 39 celsius so we got quite nervous. We had medicine with us against fever but it did not help much. Luckily the 150 seats plane had maybe 40-50 passangers so we could create a good place for him on 3 seats. After a while we had already 2-3 cabin crew members bringing ice for us from the amount they had for drinks and we tried to cool him down. After one of the longest routes from Budapest which is approx 4 hours flight we landed in Lisbon. His fever went down a bit so we did not go immediately to doctor. We had antibiotics with us which further helped to got him better after a day. Of course we did not go for a sigthseeing tour immediately but we visited the nearby shopping center. Thanks to God on the 3rd day we could depart to the shore of the Atlantic with our hosts. We spent the weekend together than we got the house for a whole week. We visited most of the intersting places in a 150 km circle. Every day we went to another place. We had sightseeing, beach however the ocean is not the best for having fun in the water as it is 18 celsius only and got huge waves. However the sand is great. There was a small bay near to our house which was much warmer and the waves could not get in so it was very nice for swimming and enjoying the beach. Some places we have visited:

https://skydrive.live.com/redir.aspx?cid=504edd45be0aeee5&resid=504EDD45BE0AEEE5!5771&parid=504EDD45BE0AEEE5!4672&authkey=!ADzd2br5u3w4wr4

Alcobasar, nice small town with a huge chatedral and monostery.

Leiria, another nice smaller town with an old castle and next to it a modern football stadium which was built for the Euro 2002. We were allowed to look around in it.
Nazaré, maybe it can be called as the Portugese Monaco, it has beatiful beach and many nice hotels and restaurants.

Obidos a fantastic small town wich looks like it is not touched during the last 400-500 years. It has a castle wall which completely circles the whole town and it is possible to walk on it around the town in 1 hour and on 3-4 metres high and it has no fence so it is very dangerous.
Caldes da Rainha which has a very smelly but interesting fish market and famous about its blue ceramics called Azulejo.

We got on to a boat also and went to a small island 50 kms from the main shore called Berlenga which has only 10-15 permanent residents and has a famous fortress. It is also famous about the millions of seagulls. Some of them can even attack tourists as I have experienced almost.

After the week we returned to Lisbon and we had 4 days to explore the capital and its neighborhood. We spent a day in Alfama which is famous about is very old buildings and small streets.

Than we had a day in Belem which is a bit away from the downtown and famous about its tower at the shore of the beach and about the kings palace and chatedral.

We spent a day in the Oceanarium which was built for the Expo few years ago. This is one of the biggest Aquarium on the earth. And we visited both the Benfica and the Sporting Lisbon stadiums. Of course it turned out on the plane that one of my sons is a Benfica fan and the other is a Sporting one.

We also spent a day exploring the places between Lisbon and the ocean including Sintra the old residence of the kings, we went to the most western point of the continent called Cabo da Roca. We crossed the new bridge on the bay and went up to the huge Christ monument which is very similar ot the one in Rio. And finally we passed the famous casino in Estoril by car and we thought few seconds about the famous Hungarian who lived in Estoril. The governor of Hungary between the 2 WWs. As he was not that great politician and was not on the winner side, the US army forced him out from the country and was not allowed to come back. He found a safe place in Estoril. Not a bad place indeed.

2005 Svájc - Switzerland

2005 nyarán egy kb. 20 fős csoportot szerveztem a helyi egyházközségünkből egy 10 napos svájci nyaralásra. Graubünden kanton fővárosától (Chur) nem messze kb 1000 méter magasan egy hegyi házikót vehettünk birtokba térítésmentesen. Persze némi hungaricum (tokaji, szalámi, paprika, stb) ajándékkal kedveskedtünk vendéglátónknak.
5 autóval indultunk útnak Budapestről és kb 14 órányi autózás után érkeztünk meg a helyszínre. Akkor már sötét volt így nem láttunk nagyon az uton kívül semmit. Szerencsére. Csak másnap láttuk a hegyi út két oldalát, egyiken sziklafal másikon szakadék és csak egy autó fér el az úton. Pár száz méterenként kitérők ha esetleg szemből is jönnének. Jönnek is, főleg a svájci posta rendes utasszállító buszai melyeknek esélyük sincs a kitérésre. Tehát tolatás, vagy le vagy fel. Nem tudom melyik a roszabb.
Minden napra szerveztünk túrákat, általában autóval mentünk egy kicsit távolabbi helyre és onnan gyalogoltunk vagy vonatoztunk. Eljutottunk az olasz határon található Morterach-gleccserhez, mely a világ leggyorsabban olvadó gleccsere. Táblák jelzik, hogy meddig ért a gleccser az elmúlt 100 évben. Bizony most a 1900-as táblától már kilómétereket kell gyalogolni a jég mai határához.
Egy másik alkalommal a fantasztikus mikroklímájú és olasz ajkú Locarno-ba kirándultunk melyet három oldalról havas hegyek vesznek körül délről pedig a mediterrán légmozgások teszik valóban mediterrán hangulatúvá a várost, melyet nem cserépbe ültetett hanem szabadon növő pálmafák tesznek teljesen autentikussá. Kevesen gondolnák, hogy Svájcban van olyan város ahol pálmafák nőnek szabadon és télen sem fagynak meg.
Chur városából indul a híres svájci hegyivasút mely a 2000 magasan fekvő Arosa városkába visz fel ahonnan még Rigi bahn-nal mentünk fel 2630 méteres csúcsra ahol júliusban hogolyózni is lehetett. Itt bizony már a csopor némely tagja nehezebben vette a levegőt. Mondani sem kell, hogy fantasztikus látvány tárult a csúcson elénk.
A híres téli üdülőhelyeket Davos-t és St.Moritz-ot is felkerestük ahol a svájci átlagnál is több luxusautót láttunk.
Megnéztük a Rajna forrását is melyet egy gleccser közelében találni. A gleccserben alagutak és barlangok vannak vájva, hogy belülről is

2003 Mexikó - Mexico

2003 őszén 1 hetet tölthettem el a mexikói Yucatán félszigeten, Cancunban és környékén. Pont a hurrikán szezon elején érkeztem de szerencsére nem volt hurrikán és az idő nagyon kellemes volt, igaz napközben jócskán 30 fok felé kúszott a hőmérő. A tengerparti pihenés mellett minden nap jártuk a környék nevezetességeit, főleg a maja piramisokat és a környékbeli, tipikus kisebb városokat.

2000 Dél-Afrika - South Africa

1999 Nigeria

-

1999 USA - Florida, New York

1998 Saud Arabia, UAE, Jordan

-

1998 India

1995 - 2010 Europe

1995-2010 Central Europe: Prague, Warsaw, Moscow, Bratislava

-

1996 USA - Chicago

1994 Izráel - Israel

-

1994 Anglia - England

-

1992 Barcelona

-

1989 Nyugat-Németország - West Germany

1985-1986 során 15 hónapot a Magyar Honvédség kötelékében töltöttem. Mivel ún. rezsim alakulatnál szolgáltam (háború esetén első lépcsőben bevetendő) és ott is szigorúan bizalmas anyagokhoz (néha még államtitkokhoz is hozzáfértem) feletteseim azzal riogattak hogy 5 évig ne is álmodjak, hogy útlevelet kapok. Ennek ellenére leszerelésem után ismét beadtam az útlevélkérelmet 1986 júniusában. Gondoltam próba szerencse. És lám, csakút mint 1984-ben legnagyobb meglepetésemre megkaptam a kék útlevelet.
1986 és 1989 között pár alkalommal voltam Nyugat-Németországban leginkább csak bevásárlás és "nyál csorgatás" céljából. Úgy értem a nyugati rendszeren álmélkodtunk.

1989 nyarán egy keresztény ifjúsági táborba voltam hivatalos a Leverkusen környéki Altenberg-be. Autóval mentünk és 2 napnyi utazás után megérkeztünk a katolikus kollégiumba ami nagyon kényelmes szállásnak tünt. Sajnos én kb 5-6 órát élveztem a tábort. Egyre erősebb hasgörcsök gyötörtek olyannyira, hogy orvost és mentőt kellett hozzám hívni és pár órán belül a leverkusen-is Stadtische Krankenhause-ban (kórház) voltam és toltak be a műtőbe sűrgösségi ellátásra. Mint később kiderült perforált vakbél és bél problémákkal kellett műteni.
A műtét után az intenzív osztályon töltöttem három napot majd pedig a sebészeten több mint 3 hetet. Ez 1989 augusztusában volt. Ez azért említendő, mert ekkor volt, hogy Budapesten az NDK-s menekültek már ezer számra vártak arra, hogy megnyissák a magyar-osztrák határt és minden este a hiradóban budapesti tudósítást láttam. Emiatt egy kis extra szimpátiát érzékeltem a németek felől. Amúgy nagyon kényelmes szinte szállodai szintű ellátásban volt részem, egy két ágyas TV-vel hűtőszekrénnyel felszerelt szobában. Látogatóm is akadt mert a táborból páran rendszeresen látogattak. Bátyám is feljött Stuttgartból meglátogatni párszor. Ők akkor éppen frissen érkezett emigránsok voltak. 1989 júniusában vándoroltak ki 3 gyerekkel Németországba. Miután kellően felerősödtem és a leadott 15 kg-ból valamennyit visszaszedtem szeptemberben érkeztem haza Budapestre. Első alkalommal ültem repülőn 24 éves koromban. Szerencsére a tábor szervezői által kötött biztosítás fedezte igen tetemes kórházi költségeimet, Németországi nagynéném bedig a repülő költségeit.

Egy év múlva ismét meghívást kaptam a táborba és ekkor már részt tudtam venni a teljes programon. Ez út alkalmával a kapitalista rendszer egészségügyi ellátásába volt alkalmam betekinteni (persze ettől szívesen eltekintettem volna). Mivel volt összehasonlítási alapom a magyar kórházakkal, meg kellett állapítanom, hogy ezen a területen is óriási a kölönbség és most még 20 év múltán sem értük el itthon az akkori kinti színvonalat. Sajnos rendszeresen van alkalman ezt konstatálni.

During 1985 and 1986 I've spent 15 months in the Hungarian Army. Because I was in a very strict brigade and I had access to top secret materials, my military bosses firghtened me with saying that I wont be allowed to travel to west for 5 years. Despite of this I submitted my passport request after I had lef the army. To my biggest surprise I received the blue passport again similar to 1984 when I had also few chances.
During 1986 - 1989 I had opportunity to visit West-Germany and Austria few times, mostly for shopping purposes and to be amazed by the capitalist world.

I got an invitation in July 1989 to attend a Chirstian Youth Camp in Altenberg which is next to Leverkusen in Germany. We went by cars and after 2 days trip we arrived to the Catholic Dormitory in Altenberg. Everything seemed to be fine however after 5-6 hours I started to feel stronger and stronger pain in my stomache. Doctor and even ambulance were called to me and in few hours I found myself in the Stadtische Krankenhouse (hospital) of Leverkusen. I had an emergency life saving operation and after this I spent 3 days in the intensive care unit and more than 3 weeks in the surgerical unit. This was in August 1989 which is important to note because this was the time when thousands of East-Germans were waiting in Budapest for the opening of the Iron Curton. Every evening I have seen reports from Budapest, explaining the current situation. I felt a kind of extra symphathy towards me from the Germans. I had a very convenient room and the service in the hospital was almost like in a hotel. I was in a 2 beds room with TV, fridge. I had visitors also as few youngsters from the camp visited me regularly and my brother also from Stuttgart who just few months earlier emigrated to Germany with 3 kids. After I got some strengths and few kilos back from the lost 15kg I was released and came back to Budapest. I arrived to Budapest in September 1989 with plane. That was the first time I travelled with aeroplane at age 24. Luckily the organisers of the camp had a good insurance which paid my rather costly hospital care and my aunt in Germany paid my plane ticket.

A year later I was invited again to the same camp and I was able to particiapate in the program. During my trip in 1989 I was able to have first hand experiences about the health system of the capitalist world and I had to realise that we are far away from this in Hungary. Even now after 20 years we did not reached that level which they had 20 yrs earlier in Germany. Unfortunately I have regular opportunities to state this.

1988 Wroclaw

-

1987 Róma - Rome

Ismét egy taizé-i találkozóra utaztam szilveszterkor. Rómába busszal.

1986 Párizs - Paris

1986 őszén kapcsolatba kerültem egy ismerősön keresztül a taizé-i ökumenikus mozgalommal, mely minden év végén szilveszterkor egy ún. európai ifjúsági találkozót szervezett fiatalok számára. Ekkor még elég nagy szó volt Nyugat-Európába utazni, főleg olyan távoli helyre mint Párizs. Természetesen kapva kaptam az alkalmon barátommal együtt és jelentkeztünk az útra. Szerencsére az útlevelet is megkaptuk, így nem volt akadálya, hogy útra keljünk. Az út maga nagyon fárasztó volt, hiszen busszal mentünk Párizsba egyhuzamban.
Természetesen nagyon élveztük a párizsi napokat. A helyszínek nekem ismerősek voltak hiszen 2 évvel korábban 1984 nyarán is jártam Párizsban. Akkor nem is gondoltam, hogy ilyen hamar ismét eljutok ide. A találkozó főleg közös imádságokból állt de persze volt lehetőség kapcsolatépítésre is a helyi egyházmegyék fiataljaival.

During the fall of 1986 I got into contact with the Taize movement. This is an ocumenical christian organisation which used to organise year end youth meetings in bigger European cities. With one of my friends I took the opportunity and registered for the 1986 Paris meeting. During those days it was a rather exciting opportunity to visit West-Europe and especially such a great place as Paris. We travelled by bus which was very tyring as the trip was non-stop. The places in Paris were a bit known to me as I had visited Paris 2 years earlier also in the summer of 1984. I had not thought that time that I visit Paris again in 2 years. The meeting had regular prayers but we had the opportunity to build relationship with the youth of the local churches.